Ez az ünnep a középkorba nyúlik vissza, amikor az asztalosok telente fából eszkábált tartókra tették fel a lámpásaikat, gyertyáikat, hogy lássanak a műhelyben. A tavasz érkeztével, mikor már nem volt olyan sötét, nem volt ezekre szükség, így elégették őket. Ezt március 19-én, Szent József napján tették, mivel ő az asztalosok védőszentje. Aztán később különböző rongyokat, ruhákat aggattak ezekre a fadarabokra, pallókra, így már kezdtek emberre hasonlítani. Később kialakult az a szokás, hogy a gyerekek házról házra jártak, és ruhaanyagokat gyűjtöttek ezek "felöltöztetésére", az "alkotásoknak" egy ismert emberhez kellett hasonlítaniuk. A XX. század elejéig ezek fadobozokon levő, beöltöztetett viaszbabák voltak. Aztán mostanában már hatalmas figurákat csinálnak, gipszből, papírmaséból. A bábuk elégetése pedig napjainkig megmaradt. A szokás, hogy egy témával kapcsolatban kell csinálni ezeket a bábukat, napjainkig megmaradt, 2005-ben pl Shrek és George W. Bush volt a "téma".








köszi!!! :)
VálaszTörlés